Pünkösd után

2009. június 5. péntek
Túl egy fantasztikus csíksomlyói zarándoklaton, most kifejezetten nehezemre esett a gálya, de hát mit van mit tenni, ezt dobta ki a gép.
Előző bejegyzéseim egyikében említettem egy bizonyos projektet, nos most már megmutathatom, hisz átadásra került.
A búcsú után évek óta hivatalos az egész busznyi ember Csíkszentkirályra, ahol az ottani polgármester lát vendégül mindenkit, persze ilyenkor soha sem megyünk üres kézzel. Idén gondoltam, meglepetésként megvarrom a település címerét, mintegy ujjgyakorlatként a Kassai kerület címere előtt.
A gyakorlatot jónak minősítettem, az átadás körül akadt némi fiaskó, valószínű én vagyok túl érzékeny és naív és hittem, hogy ha valaki alkot valamit, akkor talán megemlítik az alkotót is ha jelen van – hááát, nem így történt… Utána többen szóvá tették akik jelen voltak és tudták a háttérmunkát, így aki hibázott, megpróbálta visszalapátolni azt a bizonyost a tehénbe. Ennek folyamodványa lett egy számomra igen megalázó “bocsánat, hogy nem mutattunk be, most utólag körbemutogatunk mint egy vásári majmot”, de legalább szolgált némi tanulsággal, melyet jól levontam magamnak…..
Némi vigaszt nyújt, hogy aki kapta, úgy tűnt, örült neki.
Meg aztán jól el voltam maradva a Dél-Koreát ábrázoló Kultúraquiltemmel is (május 31-e volt a határidő…), ma délután aztán nekiestem, mint bolond tehén a fiának, de kész van! :-)
Nem mondom, hogy egyszerű volt és itt nem a kivitelezésre gondolok, hanem úgy egyáltalán. A szó szoros és átvitt értelmében is távol áll tőlem maga az ország is, a kultúrája is. Ráadásul kitét volt, hogy valami épületnek, vagy annak egy részének lennie kell rajta.Hosszas keresgélés után ráakadtam a Bulguksára, azaz a Bulguk templomra, mely Dél-Korea egyik legszebb, 1000 évnél is idősebb Buddhista temploma.
A Jeju-szigeten található, mely az UNESCO Világörökség Döntőbizottsága által a világörökség részét képezi. Kyungju város egyik felbecsülhetetlen buddhista öröksége a Seokgul barlanggal együtt.
Az ihletadó kép:
Az “oromzat” transzferpapírra van nyomtatva, majd felvasalva, a tetőzet fekete alapon három réteg ezüstszürke organza, melynél a legfelső réteget pár milliméternyire összevarrtam, fehér zsákvarró cérnát fűztem minden tubuskába.
A többi része pedig egyszerű applikáció, szabad gépi tűzés, miazmás.
Share on Facebook

1 Comment

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Previous Post
«
Next Post
»