A karcagi táborban részt vevők láthatták, hogyan sikerült különcködnöm egy sort, ugyanis a többiektől (és Márti utasításaitól) eltérve én nem nyolcágú dáliát hajtogattam hanem hatágút, mert már akkor tudtam, hogy ez lesz a dísze annak a varródobozomnak, amit újból elkészítek.
Foltvarró “karrierem” elején már összetákoltam ebből a típusból egyet, de akkor még valami itthon talált gyönge kartonpapírból, most pedig szürkekarton volt az alapanyag.
Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem szenvedtem meg vele, nem volt leányálom felkasírozni azt a vastag anyagmennyiséget a kartonra (őszintén bevallom, hogy vágtam is ki anyagot alulról, mert kezelhetetlen volt az a vastagság).
Ha leveszem a tetejét, előbukkan a belső rész, no meg az egész doboz érdekessége, miszerint szétnyílik.
Az oldalfalak belsejének kialakítása opcionális, jól bevált a sok évvel ezelőtt készítettnél, hogy minden másodikon zseb van, a mellette levőn pedig gumi. A zsebbe belefér sok apró kis kütyü, utóbbi pedig kiválóan megtartja a cérnákat.
Ha leveszem a tetejét, előbukkan a belső rész, no meg az egész doboz érdekessége, miszerint szétnyílik.
Az oldalfalak belsejének kialakítása opcionális, jól bevált a sok évvel ezelőtt készítettnél, hogy minden másodikon zseb van, a mellette levőn pedig gumi. A zsebbe belefér sok apró kis kütyü, utóbbi pedig kiválóan megtartja a cérnákat.
naagyon jól néz ki !
gyönyörű!!!
nagyon szép, már az eredeti dobozod is nagy élmény volt
Nagyon szépet cirmogtál össze !
Gyönyörű lett, annyira ügyes vaqy!