…avagy a gépsárkány (Pfaff) újjáéledni látszik hamvaiból. :-D

Úgy vagyok vele, mint Mabel a “Csengetett, Mylord?”-ban, hogy idejét sem tudom már, hogy mikor varrtam utoljára. Azt meg ne is firtassuk, hogy mikor volt az utolsó blogbejegyzés (tudom, több mint két és fél éve… szégyen és gyalázat!). :-)

A legutóbbi itteni bejelentkezés óta nagyon sok minden történt az életünkben, talán van egy kis felmentésem is a hiányzásra. A legnagyobb változás, hogy 20 évnyi szolgálati lakásban élés után 2015 őszén saját kecóba költöztünk, egészen pontosan most a banknál vagyunk albérletben. ;-) Közbejött még egy doktori disszertáció összekalapálása és megvédése is, szóval minden más előnyt élvezett a varrással szemben, no de reszkessetek hosszú téli esték, jövök! :-)

Az új lakásnak az egyik nagy előnye (sok minden más között), hogy van külön varrószobám, már nem kell osztozni a hálószobával, mint eddig. Sajnos még mindig eléggé mostoha körülmények uralkodnak, vagyis még sok minden provizórikus, de már megközelíthető a varrógép. Mr. Cic legnagyobb örömére felhajtásra kerültek a(z általam) már-már elfeledett farmerek. ;-) Számomra viszont a legnagyobb öröm, hogy végre újrakárpitoztam a konyhaszékeket. Szegényekre már igen csak ráfért a “ráncfelvarrás”, mert a kb. tíz évnyi nyüstölés nem múlt el nyomtalanul, igen csak ütött-kopott volt mindegyik.  A kis őszi dekoráció meg már csak ráadás. :-)

konyhaszek

tokok

Azt kell mondjam, hogy nagyon jól esett a lelkemnek is a varrogatás még akkor is, ha csak ilyen mezítlábas dolgok születtek. Öltögetés közben éreztem csak igazán, hogy mi maradt ki az életemből az elmúlt időszakban. :-)

Share on Facebook

3 Comments

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>