Csütörtökön, miután a piacon vettünk még néhány “alkatrészt” a zakuszkához, pénteken ütött az igazság órája. 
Reggel 8-kor nekiálltam, este 7-kor már szárazdunsztban is volt az anyag. Sajnos a dupla adag szinte egész napos munkát adott – no meg megvolt az ingyé’szauna is – de azt kell mondjam, megéri a fáradtságot!
Gizi úgy döntött, hogy csak akkor lehet sikeres a befőzés, ha ő is besegít – miután jó alaposan betakargattam mindenféle pléddel, frottírköpennyel az üveghalmot, ő felfeküdt a tetejére, hogy kölcsönösen melegítsék egymást, mígnem nyitott szemmel bealudt.
Tegnap került sor a 30 kiló paradicsom lének való eltevésére, valamint a padlizsánsütésre. A paradicsom viszonylag gyorsan megvolt a többihez képest, így ebéd után lehetett is tüzet rakni a késő délutáni programhoz. S mivel nem csak igével és munkával él az ember, egy másik tűzön a bográcsban rotyogott egy kis pásztortarhonya, kifejezetten jól esett a padlizsántisztítást emiatt félbe hagyni. S, hogy mi volt a saláta a tarhonyához? – természetesen paradicsomsaláta kibédi hagymával, melyet szintén a hazaút alkalmával szereztünk be. 
Ugyan valami ménkű vírus esz éppen, de azért csorog a nyálam. Nálam szilva rotyog.:o)br /Na igen, a lényeg: nagyon szorgalmas vagy, tetszel nekem!
)))
Na jól van, megnyugodtam a jövő tekintetében.
))
Nálunk is hagymás paradicsomsaláta volt hétvégén, épp az imént dörgöltem be a maradékát. Te viszont nem kis méretekben űzöd a télre készülődést, a maradékhoz kitartást!!
most híztam is 2 kilót végigolvasva a postodat
br /de jó is lehet Mr. Cic élete …:)