Mint az előző bejegyzésemben írtam, végre-valahára eljutottam én is egy más táborba – nevezetesen Győr-Ménfőcsanakra s túlzás nélkül állíthatom, hogy kimondhatatlanul jól éreztem magam. Hogy a környezetem mennyire viselt el, erről csak ők tudnának mesélni.
Évivel, mint az igazi renitens diákok, az első padban ültünk – szerintem kellőképp rászolgáltunk a jelzőnkre.
Méhikének köszönet a kiváló szervezésért, meg minden ott nyújtott dolgokért!
Első nap (vasárnap) szabad gépi tűzés volt a műsor Mártival – no én már itt kezdtem a randalírt, nekifogtam táskát varrni, amihez a gépi tűzést a steppelés jelentette, amit viszont eléggé rühellek, de valahogy ez a táska ezt követelte meg… Szenvedtem is vele rendesen, már mindenki a nyűglődésemen nevetett, de aztán egyszer csak a végére értem. Éjjel 3-kor már az “ahogy én steppelek, nem steppel úgy senki” sakál-vokált nyomattam. De sajnos belém fojtották a művészetet meg a varrást, takarodót fújtak nekem.
Vasárnap még mindeközben Metyi segítségével mikróban festettünk. Azt viszont piszkosul élveztem!
Alig vártam, hogy száradjanak a cuccok (amit persze nem annyira akartak, mert odakint szakadt az eső, ergo igen csak párás volt a levegő). De micsoda szerencse, hogy a Simon úr-féle selyemmolinót erős-nyirkosan kell vasalni…
Hétfőn Évi tanította az atarashit, ott már nem különcködtem annyit, azaz a napi programot (is) varrtam. Csak egy kicsit hajlottam el, azaz nem egészen úgy varrtam ahogy mondta (kicsit megcifráztam a dolgokat), így mindjárt meg is gyűlt velem a baja. Közben a hétfői nap végére a vasárnap elkezdett táskát sikerült befejeznem, meg az atarashis táskával is eljutottam odáig, hogy itthon már egyedül is menni fog.
Kedden következett az íves varrás Gizellával, azzal is elmolyoltam – a fedlap kész, már “csak” tűzni és hátlapozni kell. Utóbbi két munkáról nem mutatok félkész képet, majd ha befejeztem őket, a többiek pedig alant láthatók. Sajnos kedd este haza kellett indulnunk, mert Évi másnap ment dolgozóba, de milyen nagy szerencse, hogy délutános volt, így délelőtt még el tudtunk haladni a Kondorosi útra a rövidáru-kiárusításra. Nem hoztunk szégyent magunkra, a szakvezetés által elvárt mennyiségre ruháztunk be. Amire én elsősorban utaztam, az a cipzár és a varrócérna. Még nyitva vannak, mindenkinek bátran ajánlom!!!
Nyeregtáska
A táska 100 %-os mivoltához hiányzik még a mágneszár, valamint a vállra akasztható hosszú fül, de már mutogathatónak ítéltem meg.
Egyik oldali zsebében van egy félköríves-, valamint egy kisebb téglalap alakú belső zseb, a másik oldalon pedig egy telefontartó és egy karika, amibe a kulcsot lehet akasztani.
Festés eredménye
Felhasznált színek:
- Bal felső kép balról-jobbra: csau-csau, korallpiros, rozsdabarna, drapp, négerbarna, khakyzöld, sötétzöld.
- Jobb felső kép: sötét ciklámen első- és másodfestés.
- Bal alsó kép: khakyzöld+korallpiros másodfestésének parféja.
- Jobb alsó kép: a “pöttyös” alapja halványdrapp, melyre por alakban fújtunk festéket, a márványozott pedig a törlőruha, amelybe beletöröltem gumikesztyűt, fakanalat, asztalt borító nejlont, festékes edényt, majd az egészet megmikróztam a négerbarna másodfestésében.
Itthon aztán feltétlenül meg kellett varrnom nekem is egy biscornut, azaz szépen magyarul egy ollóőrt. S mi mást is ábrázolhatna életem első ollóőre, mint matská(ka)t?


Ismét szépeket alkottál.br /Ezért kapsz tőlem egy díjat!br /http://vadcic.blogspot.com/2009/08/limonade-dij.html
Jó ez a tatyi! Ollóőröm még nekem sincs, de lassan egyedül leszek ezzel
imádom, hogy te is renitens vagy, veled akarok táborozni, hogy ne lógjak ki
br /Évinek mindig jut egy ilyen
br /sárga vagyok….kicsit….
Inkább én neked
, merthogy együtt bontottuk a rendet Ciccel.
br /Jó volt nagyon, főleg látni azt, hogy kisimulnak a vonásai, és semmi, de semmi nem érdekli, csak a varrás, meg a renit.
))br /br /Néma!br /Jövőre megyünk megint, eljössz velünk?
Franc, dolgozom, és mindig elfelejtek átjelentkezni…
Nem baj, tudjuk ki vagy.
))
Harry Potter óta tisztában vagyunk vele, hogy quot;Tudjuk Kiquot;-t szemmel kell tartani, esetleges tevékenységére figyelni
Dejóóó lehetett a tábor, képzelem mennyit bohóckodtatok!
)) A táska gyönyörű, imádom a narancs-sárgát!!br /Szuper ügyesek vagytok!
Ezt a nyeregtáskát készítetted? Kiváló! Én most varrtam meg kisfiamnak az első hátizsákot,de annyit szenvedtem, hogy az csak na, de kész lett. Ha egyszer megtanulnám, hogy hogyan is kell pontosan készíteni, akkor fele ennyi idő elég lenne az elkészítéséhez. Mária