Archive for 2010

Tádáááámmmm!

2010. augusztus 6. péntek

Íme, itt van Ő személyesen, végre elkészült!
Hármas ír lánc technikával készült, mérete: 160 x 210 cm. A barnás négyszögek kukacolva vannak, aztán már csak az átlóknál robogtam végig hullámvonallal, meg a széleken.
Így fest a helyén:

Vagy két évvel ezelőtt kezdtem el varrni a fedlapot, de azt sem sikerült befejeznem, aztán valahogy mindig csak csúszott a folytatás, már-már stabil UFO-nak számított… De most, hogy már a varrósarok is átalakult, meg ország-világ előtt megígértem, meg amúgy is utálok ágyazni s mégis csak valami stílusossal kellene letakarni az ágyunkat, hát befejeztem végre. :-) Mintegy két órával később lettem kész mint azt terveztem, mert közbeszólt a vihar miatti kötelező áramtalanítás, de ennyi csúszás kell is, legalább Gizi is kipróbálhatta, hogy milyen alatta (!) szunyókálni, amíg én gombostűztem a szélét. :-)


Most elégedett vagyok, jöhet a következő UFO-felszámolás! :-)

Share on Facebook

Metamorfózis

2010. augusztus 3. kedd

Preambulum
Tegye a szívére a kezét mindenki és jelentkezzen az, aki még soha nem végzett bútortologatást egy kisebb méretű szobában csak azért, hogy az nagyobbnak tűnjön, hogy valahonnan plusz hasznos területet varázsoljon elő.

Indoklás
Hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás, arra angol kutatók állítólag már megtalálták a választ, bár (Kanbéka után szabadon) dombon ülő fűcsomó legyek, ha ezt a teóriát meg nem támadja valaki a közeljövőben… :-) De, hogy mi volt előbb a két szobánk közül a kisebbikben, hálószoba-é, avagy varrószoba, akkor nincs az a magasabb erő, aki azt merné állítani, hogy utóbbi. :-) Ám manapság azt szoktam mondogatni, hogy anno a hálószoba egyik sarkában alakítottuk ki a varrósarkomat, ma meg gyakorlatilag a varrodában alszunk. :-D Nos, az éjjel egyszer felébredtem, kipattant egy isteni szikra s ki is gondoltam mindent, ma alig vártam, hogy hazaérjek a gályából s úgy nekiestem a varrókuckónak, mint foxi a lábtörlőnek. :-) Szerintem maga Nagy Sándor sem oldotta meg a gordiuszi csomót annál gyorsabban, mint ahogy átforgattam mindent.




Zárszó
Attól tartok, hogy lassan de biztosan készre kellene már varrnom a több évvel ezelőtt elkezdett ágytakarót, hogy az ágyunk méltó legyen a környezetéhez. ;-)

Share on Facebook

Táborok éve…

2010. július 31. szombat

…nekem ez az idei, de ez nem panasz, SŐT! :-)
Valahogy úgy jártam idén, mint a síró nyuszika, amikor tegnapelőtt is meg tegnap is a folyóparton járt, meg most is oda siet. :-) br /De, hogy milyen meggondolások alapján sikerül pont a dunántúli táborokat kipécéznem, hát ne firtassa senki. :-)

Kezdődött áprilisban a tihanyi táborral, ahol is rengeteg mindent tanultunk, lassan már fel sem tudom sorolni, hogy mi mindent. Így jár, aki nem írja a blogját rendszeresen, s lassan de biztosan 40 felé közeledve bizony már a meszesedés rögös útjára lép. :-) Volt táskavarrás, görög csíktechnika, zsugorkázás, textilékszer, 4 különböző neszesszer ugyanazon alapból kiindulva stb. Sajnos még szinte mindenem félkész állapotban van, de amint elkészülök, mutatom.

Júniusban Balatonlellén voltam, ott megtanulhattuk a passziánsz-technikát Szánky Judittól, kipróbálhatta ki-ki a saját gépén a tűfestést a Zsuzsa instrukciói alapján, gyorsrozsdáztunk és színkiszedtünk a Ildivel, részt vettünk a lellei Dorkas Folton Folt Klubbal a “Varrjunk a szabadban SziZsu pedig megmutatta nekünk, hogy hogyan lehet szabályos spirál alakban fonalakkal díszíteni a quiltünket. A legtöbb (majdnem) kész dologgal ebből a táborból sikerült hazajönnöm, azonban a fotókészítés még várat magára. Éjszakába nyúlóan varrtunk, piszkosul élveztem azt a 4 napot.
Az időjárás másokhoz kevésbé, hozzám viszont annál kegyesebb volt, ugyanis én valahol 20 fok körül érzem magam a legjobban, s ez ezen a héten adott volt. A Balatonban való fürdőzés elmaradt, lévén szinte állandóan valamilyen riasztás volt érvényben, csak a lábamat sikerült bevizeznem, ha már egyszer arra jártam.
A lellei tábor örök érvényű tanulsága: körkéssel nem szabad citromot vágni! ;-)

Júliusban volt a karcagi tábor, ez legalább helyben volt, de hát ugye az elsősorban nekem munka, pontosabban több hónapos előmunkálatok után a tetőzés. :-) Talán szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy az idei nagyon jól sikerül, a Marikánál van napi rendszerességgel beszámoló, de olvashattok saját benyomásokról több résztvevőnél is. Ha majd egyszer nem éjfél körül ülök neki blogot írni, akkor megpróbálom a teljesség igény nélkül összeszedni, hogy ki mindenki számolt be a táborról részleteiben. :-)
Volt táskavarrás Györgyivel, úti varróstáska gyűrűs mappából, valamint sashiko-mintával díszített neszesszer és könyvborító Évivel, korak-technika Gaudiné Marikával, szombaton pedig a tavalyihoz hasonló ötletbörze.
Az árusok közül itt volt az Ili Textilház Martfűről, két nap is itt volt Szép Gábor a kütyüjeivel és varrógépszelídítő tehetségével a foltvarró lányok-asszonyok nagy-nagy örömére, s legnagyobb örömünkre a “Hunyadis fiúk” is elfogadták meghívásunkat, s hozták a szebbnél szebb anyagaikat. Hogy a foltvarrós férjek hogyan fogadták utólag a feleségek pénztárcaürítési akcióit, lapzártánkig nem érkezett hír. ;-)

Augusztusban pedig Ménfőcsanakra sietek, ahol átesek a tűzkeresztségen, ugyanis felkértek oktatni. A körbargello technikát fogom körbejárni, hogy stílusos legyek. :-) A majdani eredményről a későbbiekben fogok beszámolni.

Dióhéjban ennyi.

Share on Facebook

Kiegészítés az előzőhöz

2010. június 8. kedd

Most láttam, hogy Susan a blogjában egy egész bejegyzést szánt a miskolci hétvégének képekkel körítve, fogadjátok szeretettel.

Share on Facebook

…amikor megláttam, hogy micsoda szasikó munkái (mit munkái, műalkotásai!) vannak Susannak.No de ne szaladjunk mindennek elébe, kezdjük szépen az elején. :-)

Június 5-6-án került megrendezésre a Japán Foltvarró Hétvége a MFC szervezésében Miskolcon. Több tanfolyamra is lehetett volna jelentkezni, de számomra valahogy egyértelmű volt, hogy a szasikóra megyek, mert úgy voltam vele, hogy a többi tanfolyamot még bármikor kifoghatom valahol az országban ha nagyon akarom, de ez lehet, hogy egyszeri és megismételhetetlen, most kell megragadni a talán soha vissza nem térő alkalmat. Megcsodálhattuk Susan kisebb-nagyobb munkáit, a 2010-es nagydíjas alkotását is, az államat még most is keresnem kell. :-) Már a képen is látszik, hogy mennyire részletgazdag, de ezt élőben látni, hát maga a CSODA! Susan egy igazi tündérbűbáj, igazán öröm volt tőle tanulni. S ami még családiasabbá tette a varrást az az, hogy kényelmes fotelekben ülhettünk, úgyhogy úri dolgunk volt. :-) Ráadásul most kivételesen nem néztem úgy ki, mint egy málhás szamár, mert csak a kézi varrós cuccokat kellett vinnem. Szombat délután a kimonókról hallhatunk egy roppant érdekes előadást (persze voltak más előadások is, de én csak arról tudok beszámolni, amin részt vettem), egy igazi élmény volt. Mondjuk az is, amikor a japán hölgy annyira belemerült a mesélésbe, hogy nem csak azt mondta el ami előzőleg le volt adva Ildinek tolmácsolásként, hanem Ildi felé fordulva nagy lelkesen japánul mesélt, s csak mesélt, nem kis derültséget keltve ezzel. :-) A szállásunk is fantasztikus helyen volt, a környék is szép, az ellátás is nagyon rendben volt. :-)
Persze nem lettem kész minden elkezdett mintával, de jó úton haladok, így amint elkészülök, azonnal mutatom. Árusok ismét voltak szép számban, de egész büszke vagyok magamra, hogy csak  leg-életbevágóbb dolgokat vásároltam.:-) Többek között azért (is) szeretem az ilyen összejöveteleket, mert nagyon jó találkozni a régi ismerős foltvarrókkal, miközben újakat is megismerek. Nagyon jól éreztem magam, most már teljes erővel készülhetek a balatonlellei táborra, miközben még erősen lógok a tihanyi beszámolómmal…

Köszönet a szervezőknek a munkájukért!!!

ui. S persze nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy míg mi szórakoztunk, a hobbinknak élhettünk, nagyokat nevettünk, addig tőlünk mindössze pár kilométerre tragédiák sorozata történt, sokaknak akkor veszett el mindene, fordult ki sarkából az élete, egy élet munkája veszett kárba pár óra leforgása alatt… :-(

Share on Facebook

Feleszmélés nélkül

2010. május 18. kedd

Tegnap este gondoltam egyet, kikapcsolódásképp nekiültem egy újabb táskának, éjszaka eljutottam addig, hogy ma reggel már csak a fület kellett rátenni, meg az egyik zseb csak gombostűvel volt letűzve. Azzal a nem titkolt szándékkal varrtam, hogy megy a MESKÁra, de előtte bevittem a gályahelyre megmutatni – erre az egyik kolléganő ránézett és közölte, hogy sehova nem megy ez a táska, ez neki KELL ÉS KÉSZ! Még meg sem melegedett nálam, épp csak lefotóztam reggel. De mielőtt nyélbe ütöttük volna az üzletet, kértem 10 percet, és a negyedik zsebet is rögzítettem. ;-)

Ha csak minden második táskára volna ekkora érdeklődés, már akkor is igen csak jó lenne a mérleg. :-)

Share on Facebook

Négyzetek és virágok

2010. május 16. vasárnap

Ebben az esős időben egyetlen (no jó, nem csak egyetlen, de most ez volt a legkézenfekvőbb) dolgot lehet csinálni, VARRNI! :-)
Az első mintás anyaghoz ami szembejött velem, kerestem egy hozzá illő egyszínű anyagot, reggel kávézás közben felvázoltam magamnak a mintát, majd uccu neki! Virágokkal teletűztem a bordó anyagot, így tompított egy kicsit a négyzetek szögletességén. :-)

Ilyen lett:

Részletek a MESKA boltomban.

Share on Facebook

Lila köd :-)

2010. május 10. hétfő

Nem igazán színem a lila, pontosabban szeretem mint színt, de nem hordom… vagyis csak nagyon ritkán… vagy valami hasonló. Na, ezt jól körül írtam! ;-) A közelmúltban rendeltek tőlem egy táskát lilában elbeszélve. Az első és legfontosabb feladatom az volt, hogy izibe’ anyagot vásároljak – most igenis indokolt volt a beszerzés :-) – aztán pedig ez sikeredett belőle. Csak azért nem mocorog bennem a kisördög, hogy nekemiskellegyilyen, mert úgysem tudnám mihez hordani. De azért tetszik. :-) S remélem, a megrendelő is elégedett lesz vele. Belül két zseb található (egy kisebb és egy nagyobb), valamint egy karabiner az örökké elvesző kulcsok számára. Két mágneszárral záródik.

Share on Facebook

Gizi, az antinő :-)

2010. május 5. szerda

Sajnos kénytelen vagyok ezt a jelzőt használni szegény kis macsekra, mintegy fél órája értünk haza az állatorvostól, ahol is megfosztották minden lányságától. Nem mondom, nagyon jóképű vörös kandúr van a szomszédban ;-) , de úgy döntöttünk, hogy inkább választjuk ezt a megoldást, mint évente 2-3 alomnyi kiscicának gazdit keressünk, aztán esetleg ne találjunk, vagy ha találunk fájó szívvel adjuk oda, mert én aztán kb. a másodperc töredéke alatt fülig szerelmes tudok lenni egy gyalogszőrösbe. :-)
Most még ilyen bamba a szentem…

Share on Facebook

Újabb felújítás

2010. április 19. hétfő

Valamikor régen vettem egy kis polcot egy Limi-lomi nevű műintézményben (nyugati lomtalanításkor szednek össze mindenfélét), mondván majd egyszer valahova jó lesz. Most jött el az ideje, hogy átlényegüljön. :-)
Eredendően sötétbarna volt, abból is a lehető legrondább árnyalat. Kapott egy kromofágos arcpakolást ;-) , majd erre következett az alapozó réteg, s erre a sárga selyemfényű zománcfesték. Sajnálom, hogy még az eredeti barna állapotában nem készült róla kép, de szerintem azért, mert annyira elrettentő volt, hogy nem pózoltattam kamera előtt. :-)
Ja, hogy hol lesz a helye? Hááát, a lakás legkisebb helyiségében, egy kb. 20 évvel ezelőtt varrt zsebes fali tároló funkcióját fogja átvenni. :-)

Share on Facebook