apróságok

Még egy pipa…

2010. március 15. hétfő

Az oly nagy vihart kavart 2008-as táborban tanította Annamari – akkor és ott én nem tudtam még csak foglalkozni sem vele, az volt a terv mint sok minden más tábori tananyaggal, hogy majd utólag. De aztán az egész ciriburi után egyszerűen csak mindig félrelöktem, nem volt lelkierőm befejezni, állandóan éreztem a keserű szájízt. :-(
No de birkabőr-birkabőr éljen-éljen, az idő gyógyír mindenre, eljött ennek is a sora. :-) Először elkezdtem nagymama-hatszögekből a borítóját, de miután kitaláltam, hogy mi is legyen belőle, akkor kapta a varrógépes fedlapot. Változtattam az eredeti mintán, így nem úti varrókészlet lett belőle, hanem a  Veritasom tartozékait hivatott őrizni, ugyanis ennél a gépnél a talpaknak nincs külön helye, hanem “csak” ömlesztve tárolhatók a levehető dobozkában.

Share on Facebook

Hagyaték

2009. augusztus 5. szerda

Elhunyt egy idős néni, akit nem is ismertem, akiről nem is tudtam, hogy létezik… sőt mi több, a családjáról sem tudtam semmit – ezidáig… Hétfőn hívtak a munkahelyemről, hogy keresett telefonon egy hölgy, velem szeretne beszélni. Felhívtam a megadott számot és kiderült, hogy a szó pozitív értelmében vett padlássöprést végeznek a valamikori szülői háznál és találtak rengeteg különféle minőségű anyagot. A hölgy hallott/olvasott rólam és felajánlaná ingyen és bérmentve, csak hozzam el, ne nekik kelljen szállítani. Megbeszéltük az időpontot, Marcsi szomszédcsajszival elmentünk és elénk tárult egy több zsákból álló “kontingens”. Hazahoztuk, közben megérkezett egy harmadik varrós társunk is, nekiálltunk válogatni. Vagy 8 órai kemény munka után átszelektáltuk az egészet, volt közte vagy egy zsáknyi teljes selejt (bár MrCic még kiválóan tudja hasznosítani olajos géprongyként egy részét), rengeteg kötött anyag, de akadtunk valódi kincsekre is, meg egy nagy csomó műbőrre, műszőrmére.
Legalább 5 nagy zsáknyi anyagot beviszek az októbertől újra induló Textilkuckóba, lesz miből varrogatni a lányoknak, csak győzzék szusszal. :-)
Íme egy zanza arról, hogy hogyan nézett ki az autónk csomagtere, ami közel 470 literes (de így, hogy le van hajtva a hátsó ülés, az 1000 litert is megközelíti), meg a veranda, meg a konyha… No és persze Gizi, az elmaradhatatlan, aki valódi zsákbamacskaként viselkedett, amikor a kiürült zsákokba beleköltözött. :-)

A csipkék+madeira+margitcakk is a kincsek között volt (itt már kimosva, kivasalva).

Ezek pedig “csak úgy” készültek, mindentől függetlenül.
A bugyi formájú neszesszer mintája – sok más jópofa aprósággal együtt – megtalálható ezen az oldalon.

Share on Facebook

Tábori krónika – 0.nap

2009. július 19. vasárnap

Ha nagyon élethű szeretnék lenni, akkor kb. a mínusz száz-akárhányadik napnál kellett volna kezdenem, de attól tartok, az a kutyát sem érdekelné, meg mondjuk nem is igen sok izgalom van abban, hogy épp hány levelet borítékolok, vagy kivel-mit szervezek. :-)
Igazából a tábori élet már ma elkezdődik 36évinek, Beugró lánynak és nekem, lévén ők ma érkeznek hozzám, némi kerti sütögetés (hál’Istennek, hogy már nincs az a majomérlelő hőség), egyéb megbeszélések ürügyén. ;-) Az előmérleg alapján mintegy 80 fő üdvözölheti egymás, ezen kívül 4 anyagárus (szigorúan ABC-sorrendben: B+Zs Stúdió, Ili Textilház, Műszőrmeház, Passzió-Merida), egy újságárus, valamint ha minden igaz, akkor csütörtökön jön egy varrógépes szakmókus is, aki mindenféle talpakat és egyéb kiegészítőket fog árulni.

A tábor programja:

Hétfőn-kedden* a ráhangoló tábor keretén belül Évi egy úti takaró elkészítését fogja tanítani a résztvevőknek bento box nevű blokk varrásával (idegen tollakkal ékeskedem, hisz a beszúrt képeken Évi munkája látható).

Szerdán* Zsuzsa oktatja a Lone Star készítését gyorstechnikával, papírravarrás módszerével (a képen is az ő munkája van).

Csütörtökön* Beugró lány a falikép formájú kulcstartó készítés rejtelmeibe avatja be az érdeklődőket.

Pénteken* ismét Évi oktat, mégpedig táskavarrás lesz porondon. Nem is annyira a táska formája az újdonság sokak számára, hanem a díszítő blokkokon van a hangsúly. Kétféle variáció lesz: vagy shadow-trapunto, vagy pedig cafatos technika.

A szombati nap az eddigi évektől eltérően ötletbörze jegyében zajlik – az előzetes levélben arra buzdítottam mindenkit, hogy ha olyan apró kis parkatikája, ötlete, mintája van, amit szívesen megosztana másokkal, akkor most megteheti. Ha beválik a dolog, akkor sok kiscsoportos foglalkozásra kerülhet majd sor.
_________
* Mivel igen nagy a létszám, ezért a társaság két részre van osztva, így tulajdonképp mindenki két napon keresztül adja elő az oktatni-valót, ezért az egy-egy nap most csak tájékoztató jellegű.

S, hogy legyen némi ajándék is az érkezőknek, varrtam 110 kitűzőt jojóból, jó kis terápiás muka volt a közelmúltban ez számomra. :-)

Share on Facebook

Újabb elem…

2009. július 12. vasárnap

…készült el a varrósarokhoz, majd csak összeáll a teljes kollekció előbb-utóbb.
Az asztal amin varrok, egy szebb időket is megélt ebédlőasztal, így aztán az egész alja üreges, hiába csöndes a gépem, akkor is van egy mélyről jövő morajlás.
Ezt úgy küszöböltem ki eddig, hogy egy összehajtogatott rongydarabot tettem a gép alá, ami még azért is jó, mert ha hirtelen kell a hely, akkor a magas fényű asztalon csak egyszerűen beljebb csúsztatom a masinát.
A terv persze rég elkészült már fejben, tegnap jött el az ideje, hogy megvalósítsam. Került rá pár zseb, kellemest a hasznossal jeligére. :-)
Éjjel fél 2-ig “zenéltünk” Bűvössárkánnyal MrCic fülébe, de ő tántoríthatatlanul aludt. :-) Apropó! – mondtam már, hogy (ezért is) imádom? ;-) )))

Ma pedig varrtam még egy csuklóra rakható tűpárnát. S, hogy miért? – hát mert ilyenem még nem volt. :-)

Közben valamikor a közelmúltban vettem a Sárkányhoz egy görgős varrógéptalpat, mely talp arra hivatott, hogy megkönnyítse az anyagtovábbítást olyan esetekben, amikor valami olyan anyagot varrunk, ami az istennek sem akar rendesen haladni a talp alatt, úgy mint bőr, műbőr, műanyag, fólia stb.
Elmondhatom, hogy öröm volt vele dolgozni – tavaly nyáron már varrtam egy neszesszert mérőszalagból, de sokszor csak nyúlt a gép alatt, ahogy hozzátapadt a talphoz. Most pedig szépen haladt, ahogy a nagykönyvben meg van írva.

Ez készült:

Share on Facebook

Borkóstoló

2009. június 16. kedd

…lesz holnap nálunk a művelődési központban, mégpedig a Frittmann Borászat boraiból. A yo-yo fürtöket a főasztalhoz szántam dekorációnak.
Remélem, Frittmann János is megfelelőnek találja, és nem tartja majd túl gagyinak.

Share on Facebook

Bejárati ajtó Saga I.

2009. április 19. vasárnap
Igen mozgalmas – vagyis inkább élménydús – hétvégém volt, csupa szeretem-dolog történt velem. :-)
Először is szombaton elmentem Kecskemétre a régiós varrásra. Ezernyi ismerős, ezen kívül sikerült arcokat is párosítanom néhány virtuális ismerőshöz, többek között KicsiKatóhoz is, s ennek külön örülök.
Talán mondanom sem kell, egy centi cérna nem sok, de annyit sem varrtam el, helyette állandó zsizsegés stb. :-) A kiállítás csodálatos volt, a szervezés is, a kecskeméti lányok igazán kitettek magukért. Köszönet nekik még egyszer!
Azonban a legnagyobb élmény számomra az volt, hogy végre valahára megismerkedhettem szülővárosom, Zenta foltvarróival.

Még a múlt héten “szétrobbantottuk” a régi sziklakertet, az a nyomorult tarack szinte teljesen teret hódított magának, úgyhogy újraépítettük. Beszereztünk hozzá még jó néhány új növényt, ma délután lett teljesen kész, azonban fotó még nem készült róla.

Ellenben van egész sorozatom a címben is szereplő bejárati ajtóról, melynek üvegét már vagy két éve tervezem megfesteni. Hááát, most érett meg rá az idő, neki is estem mint bolond tehén a fiának. :-)

Először is, nagyjából megrajzoltam a mintát, ráragasztottam az üveg hátoldalára és elkezdtem kontúrozni.

“Röpke” 3 óra hossza alatt el is készültem a körvonalakkal, kezdődhetett maga a festés.

Mintegy negyed órával ezelőtt hagytam abba, eddig jutottam. Holnap gálya után folytatom, majd mutatom meddig jutottam.
Share on Facebook

Restanciák…

2009. április 13. hétfő
…tömkelegével rendelkezem, ezeket próbálom kisebb-nagyobb sikerrel pótolni.
Túl vagyok egy nagy családi banzájon, azaz anyukám másik lakásba költözött; MrCic és én ketten festettük ki a lakást, valamint hordtunk fel szinte mindent a 2. emeletre – jó kis kaland volt, megérne egy külön posztot. :-| De ha minden búmat és bánatomat leírnék ezzel kapcsolatban, túl menne minden privát szférán, úgyhogy csak egy írásjelet tennék a feladat mellé, miszerint kipipálva…
A régi tervemhez ragaszkodva ha kissé megkésve is, de elkészült a tavaszi, immáron hagyományosnak tekinthető fazonra megvarrt konyhai függönyöm, amihez készítettem egy színben hozzáillő tavaszi hangulatú koszorút is.

No és amivel igazán lemaradásban voltam, az a Kultúraquiltek Kenya-fordulója.
A gályahelyi bolondokháza és a festés anyunál elvitt minden időmet és energiámat, a többiektől kértem (és kaptam) haladékot, így immáron azt is meg tudom mutatni.
A háttér értelemszerűen a szafarira és az ott tobzódó nagymacskákra utal, az előtérben pedig a Mombasa híres jelképe, a két hatalmas Elefántagyar, melyek a Moi sugárút felett ívelnek át.
A kép megvalósításánál gépi trapunto technikát alkalmaztam, ezáltal az agyarak domborúak lettek és kiemelkednek a háttérből – ez a tény sajnálatos módon nem látszik a fotón, de higgyétek el nekem. ;-)

Igaz, hogy egy nagyon kedves ismerősnek készítettem Húsvét alkalmából ezt a két csibét meg a hungarocell tojást, de virtuálisan küldöm minden kedves Látogatómnak is. :-)

 

Share on Facebook

Hiánypótlás

2009. január 7. szerda

Az úúúgy volt, hogy anno varrtam egy kocka alakú papírzsebkendő-dobozra ruházatot a nappaliba is, amit azután egy alkalommal annak rendje és módja szerint elvittem tombolaajándéknak. :-) Azóta a doboz csak úgy csupaszon, akármilyen mintákkal parádézott a komódon, ami persze nem folytatódhatott tovább. ;-)
A sötétítő anyagából anno varrtam már díszpárnákat és most ennek az anyagnak a sárga részét használtam fel a a díszítéshez is, plusz némi ‘izgalmas’ fonalat (elnevezés Ilditől).
S akkor tartozom még a Nagyérdeműnek a konyha téli függönyének képével is.
S míg én fotózgattam, addig Menyus lepihent cseppet MrCicnél. :-)


Share on Facebook

Apró kis semmiségek

2008. november 17. hétfő

Anno az újpesti topikos kiállításra készítettünk mindannyian valamilyen tombolatárgyat – én egy fekvődobozos papírzsebkendőre varrtam huzatot, amit annak rendje és módja szerint elfelejtettem a készülődés izgalmában lefotózni. Juhizs  lett a nyertes – őt kértem meg az utólagos fényképezésre, aki volt is olyan kedves és teljesítette a kérésemet. Köszönöm! :-)

Intézményünk minden évben kiadja a Karcagi Kalendáriumot, ahol sok egyéb téma mellett mindig van valamilyen kézműves ez+az. Már tavaly is kaptam felkérést, hogy mutassak be valami egyszerű, könnyen megvarrható valamit, akkor egy tűpárna volt az elkészítendő tárgy. Idén viszont azt mondta a szerkesztő, hogy nem csak egy oldalt kapok, hanem 4-5-öt igényeim szerint, így most négy ajtó-, illetve falidísz leírását készítettem el sablonokkal együtt, ők lettek azok:
Aztán ért egy nagy megtiszteltetés is, beléphettem a Kultúraquiltesek sorába. :-) ) Mivel a második etap első fordulójának a végén kaptam meg a felkérést, kaptam némi haladékot az én Magyarországom elkészítéséhez, de igyekeztem viszonylag időben teljesíteni, választásom a Tisza virágzására esett (indoklás + miazmás a KQ-blogban).

Az általam vezetett kezdők Textilkuckójában pedig már a karácsonyi készülődés a téma, a lányok nagyban ismerkednek a karácsonyi díszek és dekorációk készítésével, szaloncukrot varrnak, meg kopogtatókat, meg egyéb díszeket. Ismét csak azt tudom elmondani róluk, hogy nagyon lelkesek és ügyesek, én meg nagyon büszke vagyok rájuk! :-)

Share on Facebook

Esti apróságok

2008. szeptember 16. kedd
Mostanában esténként mindig varrogatok valamit, határozottan jót tesz a lelkemnek – ugyan vannak nagyobb lélegzetvételű terveim is, egyelőre ennyire futja/futotta. Nagyon hülye ez a hónap (is) a gályahelyen…
Apránként bővítgetem a varrósarok lakóit, a kismillió ollónak is illett már egyenruhát varrni, ilyenek lettek. A pici hímzett virágos az akkora, hogy a darus kisolló épp elfér benne.

Egy rokonnak e hónapban van születés- és névnapja, neki varrtam ezt a virágos “képeslapot”. A mérete akkora, mint egy hagyományos képeslapnak, a hátoldala műszaki rajzlap, kiválóan lehetett rá írni.
Egy francia oldalon akadtam rá erre a szabásmintára – a nyáron kaptam egy nagy rakat függönymaradékot, így abban a luxusban lehetett része az üvegnek, hogy taftból kapott mellényt. :-) Régebben készítettem már több hasonlót, de azok filcből voltak.
Share on Facebook