Végre-végre!!!
2011. május 21-én a Rozetta Kézműves Társaság foltvarrói megszervezték az I. Zentai Patchwork Találkozót, melyre nagyon izgatottan készültem már csak azért is, mert szülővárosomról van szó. S egy virtigli zentait sodorjon is a Sors bárhova a világban, akkor is ízig-vérig zentai marad.
Bár a szervezők nagyon izgatottak voltak, hogy vajon milyen fogadtatásban lesz része a rendezvénynek a résztvevők szemszögéből. Azt kell mondjam, hogy teljesen feleslegesen izgultak, hisz egy nagyon kellemes hangulatú találkozón vehettünk részt! Nagyon kitettek magukért, minden kis részletre kiterjedt a figyelmük a szervezés folyamán.
Maga a rendezvény a nemrég felújított Művelődési Központ kiállítótermében volt, a lenti képre kattintva látható jó néhány kép a nap hangulatáról, a nyüzsgésről, valamint a résztvevők és a szervezők által hozott munkákból kialakított rögtönzött kiállításról.
Megszervezték azt is, hogy felmenjünk a Városháza épületében levő Kilátóba, ahol megtekinthettük a Zentai csata emlékére létrehozott állandó kiállítást, s mintegy 50 méteres magasságból letekinthessünk a városra és környékére ameddig csak a szem ellát, hogy ne csak a partról, de a magasból is követhessük a szőke Tisza kanyargó útját. Ugyan a fotók nem tudják visszaadni mindazt az élményt amit mi átéltünk, de a teljesség igénye nélkül megmutatnék néhányat (katt a képre!).
Ja, hogy mit is varrtunk (volna)?? Egy papírzsebkendő-tartót hawaii applikációval díszítve. De “szokásomhoz híven” ez sokadlagos szempont volt számomra hisz egy centi nem sok, de annyit sem varrtam, mert sokkal inkább azzal voltam elfoglalva, hogy üdvözöljem s beszélgessek a régi ismerősökkel, s új ismeretségeket kössek.
Kedves Zentai Foltvarrók! Köszönet a szervezésért, s mindenért, amit tőletek kaptunk szombaton!

