üvegfestés

“Üvegszemek”

2011. augusztus 24. szerda

Mint azt már említettem volt a filagóriás bejegyzésben, (egyik) feladatom volt még, hogy a tornáclécekbe felsőmaróval készített lyukakba üveget fessek némi plusz vizuális élmény reményében. :-)

Jelentem, elkészültek! – MrCic a helyükre is tette annak rendje és módja szerint, s nem maradt más hátra, mint gyönyörködni a látványban. :-D

Share on Facebook

Újabb fényjáték

2009. szeptember 19. szombat

Share on Facebook

Fényjáték

2009. szeptember 4. péntek

Anno részesei lehettetek a Bejárati ajtó Saga sorozatnak. :-)
Ma ebédre palacsintát sütöttem, s amikor egyszer a tűzhely mellett állva kipillantottam a verandára, a következő kép fogadott:
Azt hiszem, megérte a fáradozást és a festéssel járó kényelmetlenséget – az ilyen és ehhez hasonló apró momentumokért szeretek alkotni. :-)

Share on Facebook

Reggeli fények

2009. április 23. csütörtök

Tudtam ám én, hogy azonnal előbukkan az összes hibája amint felkerül az ajtóra (éjszakai festések böjtje), de majd alkalomadtán kijavítgatom. :-) Egyébként egész más az összhatás odabent a verandán, bár még az igazi fényjátékot nem lehet tudni milyen, lévén egész éjjel esett az eső s még most is igen csak borongós az idő.

Ajtóüveg kintről-befelé nézve:
Ajtóüveg bentről-kifelé nézve:

Share on Facebook

Kész a KÉM! :-D
Ma, 22 óra 26 perckor megtörtént az utolsó ecsetvonás is a 110×65 cm-es ajtóüvegen. Ahogy a képen látszik – a tegnapi paparazzi megint felütötte fejét a konyhában -, az épp bal kézzel történik ;-) – jelzem igen nagy hasznát vettem festés közben, hogy ún. “kétkezes” vagyok. :-)
Holnap reggel visszakerülhet az ajtó a helyére, no meg a konyhánkban is végre visszaállhat a régi rend. A mai vacsorát a változatosság kedvéért a nappaliban fogyasztottuk el. :-)

Share on Facebook

Bejárati ajtó Saga III.

2009. április 21. kedd
Terveimmel ellentétben nem lettem kész ma minden zölddel, van még egy kis híja – így már nem is merek ígéreteket tenni magamnak, miszerint holnap este késznek nyilváníthatom a piktorkodást. Persze minden attól függ, hogy mikorra tudok hazaérni. Ma ennyire futotta:

Hogy honnan-honnan nem, de előkerült valahogy egy paparazzi is, míg én pingáltam… ;-)

Közben ma reggel munkába menet eszembe jutott, hogy az angol WIP (Work In Progress) után szabadon, nevezhetném akár KÉM-nek is, úgy mint szülő Munka. :-)

Share on Facebook

Bejárati ajtó Saga II.

2009. április 20. hétfő

Bármennyire is szerettem volna, 6 óránál előbb nem tudtam elszabadulni a gályahelyről, így csak jóval utána tudtam nekifogni pingálni – 11 óráig (némi vacsoraidő-kieséssel) eddig jutottam.
Mondjuk igen csak érdekes most a konyhánk, leginkább az asztal alatt lehetne igazán jól közlekedni. ;-) Aki már járt nálunk tudja, hogy az átlagnál hosszabb, ellenben annál keskenyebb konyhánk van; namármost ebben terpeszkedik középen a kihúzott asztal tetejére hajított ajtó, marha jól nézünk ám ki. ;-) )) S előreláthatólag egész héten így fogunk leledzeni – hiába no, zajlik a műhelyélet. :-)
Apropó! – mondtam már, hogy MrCic egy imádnivaló hapsi? ;-) )

Share on Facebook

Bejárati ajtó Saga I.

2009. április 19. vasárnap
Igen mozgalmas – vagyis inkább élménydús – hétvégém volt, csupa szeretem-dolog történt velem. :-)
Először is szombaton elmentem Kecskemétre a régiós varrásra. Ezernyi ismerős, ezen kívül sikerült arcokat is párosítanom néhány virtuális ismerőshöz, többek között KicsiKatóhoz is, s ennek külön örülök.
Talán mondanom sem kell, egy centi cérna nem sok, de annyit sem varrtam el, helyette állandó zsizsegés stb. :-) A kiállítás csodálatos volt, a szervezés is, a kecskeméti lányok igazán kitettek magukért. Köszönet nekik még egyszer!
Azonban a legnagyobb élmény számomra az volt, hogy végre valahára megismerkedhettem szülővárosom, Zenta foltvarróival.

Még a múlt héten “szétrobbantottuk” a régi sziklakertet, az a nyomorult tarack szinte teljesen teret hódított magának, úgyhogy újraépítettük. Beszereztünk hozzá még jó néhány új növényt, ma délután lett teljesen kész, azonban fotó még nem készült róla.

Ellenben van egész sorozatom a címben is szereplő bejárati ajtóról, melynek üvegét már vagy két éve tervezem megfesteni. Hááát, most érett meg rá az idő, neki is estem mint bolond tehén a fiának. :-)

Először is, nagyjából megrajzoltam a mintát, ráragasztottam az üveg hátoldalára és elkezdtem kontúrozni.

“Röpke” 3 óra hossza alatt el is készültem a körvonalakkal, kezdődhetett maga a festés.

Mintegy negyed órával ezelőtt hagytam abba, eddig jutottam. Holnap gálya után folytatom, majd mutatom meddig jutottam.
Share on Facebook