cirmogás

Névjegy

2009. július 12. vasárnap

Valamikor a közelmúltban ElizAnikó megmutatta az ollóját, hogy megjutalmazta magát egy gravírozással. Egy jó ideje már én is gondolkodtam maradandó jelölésen, Elizanikótól meg is jött az isteni szikra, azonban a megvalósítás váratott még magára. Fél órával ezelőtt fogtam magam, összeszedtem az ollóimat, kivonultam a műhelybe és tádám! :-)
(nem olyan kifogástalan mintha szakember készítette volna, de újabb önigazolás magamnak, hogy ezt is meg tudtam csinálni) :-)
Tegnap délután varrogatás közben pedig jött egy látogatóm. :-)

Share on Facebook

A.A.

2009. július 11. szombat

Ami jelen esetben nem az Anonim Alkoholistát jelöli, hanem az Anonim Anyagfelhalmozót. ;-)

Share on Facebook

Gizi, csak úgy :-)

2009. június 30. kedd

Share on Facebook

Gizi

2009. június 21. vasárnap

Egy nagyon kedves baráti házaspártól kaptam egy hete, masnival átkötve. :-) Még sose volt lánycicám… nem tudom milyen lesz később, de már most látszik rajta, hogy nőből van. ;-)
Rongy, mint annak a rendje, amolyan igazi Szélvészkisasszony. :-)

Share on Facebook

Előző életemben…

2009. május 17. vasárnap
…valószínűleg mazochista lehettem. Hogy honnan eme feltételezés? – az egyik lehetséges ok kiderül majdan a bejegyzés végén. :-)
Először is szeretném megköszönni mindenkinek az együtt érző szavakat, hozzászólásokat, leveleket, egyebeket Menyus kapcsán. :-( Nagyon-nagyon mélyen érint a dolog, többet nem is tudok róla írni – talán majd egyszer…

Közel két hétig anyósomék tartottak megszállás alatt minket, közben a gályahelyen mások istentelen trehánysága révén a nyakamba zuhant egy pályázat megírása, alig voltam itthon. :-| Amikor véletlenül hazataláltam, nekiestem a varrogatásnak, mert a milliónyi elmaradásom mellett (ezer bocs és anyamedve azoktól, akik felé komoly restanciáim vannak) két határidős meló is befittyent.

Az egyik cuccos már kész van – viszont azt nem mutathatom, mert meglepetés lesz, azt majd június elején tudom itt a blogban prezentálni. Ellenben a hátoldaláról meg tudom mutatni a címkét, amit a textilcímkék analógiájára készítettem.

A képen “lefestettem” minden adatot – egyrészt, hogy ne áruljam el a meglepetést az illetőnek (kicsi az esély, hogy bárki az érintettek közül olvasná a blogot de tudjuk, kicsi a világ…), másrészt a teljes nevem és telefonszámom van még rányomtatva. Fehér lepedővászonra vasaltam fel a címkét s kézzel, rejtett öltéssel rögzítettem a munka hátoldalára.

Következzék hát a vélt/valós mazochizmusom (egyik) bizonyítéka, vagyis annak csak egy kis töredéke, ami már kész van, azaz mola technika nehézselyemből.
Márta néni, ismét meghajlok nagyságod előtt, nálam már ennyi selymezés is kimeríti a közösség elleni izgatás fogalmát. :-)

Egyelőre ez még csak egy KÉM, majd ahogy haladok, egyre többet mutatok róla. :-) Ja, hogy mi lesz belőle? Várom a tippeket! :-)

(36évi várjon az esetleges tippeléssel, mert neki már meséltem a projektről) ;-)

Share on Facebook

A Szivárvány Híd

2009. május 7. csütörtök
(egy Norvég legenda ihletéséből)
Az erdő szélén, dombok lábánál,
Buja zöld réten hol idő megáll.
Hol férfi és nő hű barátja fut,
Miután földi idejük lejár.
Mert itt, e- és túlvilág határán,
Hol minden kedvenc nyugalmat talál,
Ezen az aranyló földön, játszanak,
Míg átlépik a szivárvány hidat.
Már nem szenvednek kíntól, bánattól,
Újjászületnek, testük meggyógyul.
Az egészségük ismét a régi,
Csak a régi társ, ami hiányzik.
Szaladnak a füvön, gondtalanul,
Míg egy nap megállnak, szemük keres.
Fülük hegyezik, érzik a szagot,
Majd hirtelen, egyikük elszakad.
Mert tekintetük újra összeér
Újra együtt vannak, ember és társ.
Egymáshoz futnak, barátok régről,
Elszakadásuk ideje elmúlt.
A szomorúság, és a búbánat,
Örömmé válik a két szívben.
Szeretetben egyesül, örökké,
S áthaladnak a szivárvány hídon.

© 1998 Steve and Diane Bodofsky. Minden jog fenntartva.
© 2005 Gasparin Balázs. Minden jog fenntartva.

Ég Veled, kicsi Menyus! :-(
Share on Facebook

Műhelyélet

2009. január 8. csütörtök

Több alkalommal leírtam már, hogy a kétszobás szolgálati lakásunkban úgy lehetett csak igazán praktikusan megoldani akár a folyamatos, akár a hirtelen ötlettől vezérelt varrást, hogy a kisebbik szoba egyik sarkát (na jó, ez a szoba kb. harmadát teszi ki) alakítottuk ki varrókuckónak. Mivel ezt a szobát használjuk hálónak is, más oda úgysem megy be, csak ha külön beengedem. ;-)

MrCic néha látványmorog, hogy alig lehet felmenni az ágyra – tény, hogy néha csak úgy lehet belebújni, mint ahogy a tévémaci szokott, olykor már a megközelítése is olyan mozdulatokkal történik, ahogy a Rózsaszínű Párduc lépked a rajzfilmben. :-D :-D :-D Ilyenkor azzal vigasztalom, hogy addig legyen nyugodt, míg rendes ágyban, nem pedig plafonra erősített függőágyban alszunk. ;-)
Azzal, hogy napok óta mindig készül valami, hát a nyoma is látszik. Arról most nem is beszélek, amikor Menyus lelopja a tűpárnát az asztalról, végigpofozza a szobán és bokáig járunk a gombostűkben…:-D
Nos, az este ez a drága jó ember ismét készülődött lefekvéshez, próbálta kerülgetni a szobában szétszóródott szerb szabadcsapatokat is megszégyenítő kupacokat, amikor megszólalt, de közben már vigyorgott a bajsza alatt: “látom, itt zajlik rendesen a műhelyélet :-D :-D :-D

Speciel mondhatott volna, rendetlenséget/széjjelséget/kupit/bármit de neeem, ő szép, virágnyelven fogalmazott. :-)
Most mondjátok meg! – hát nem egy imádni való ember??? :-) :-) :-)

Share on Facebook

B.Ú.É.K. 2009!

2008. december 31. szerda

Egészségben, boldogságban, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok minden kedves látogatómnak és olvasómnak! :-)
Kívánom, hogy mindenkinek olyan éve legyen, amilyet csak szeretne!!! 

Share on Facebook

Az ima ereje

2008. december 6. szombat

Nyílt egy új könyvesbolt a gályahely szomszédságában, tegnap bementem. Az egyik polcon megláttam a címben is említett könyvet, levettem a polcról és találomra kinyitottam. Mint azt pár beírással ezelőtt említettem, nem vagyok bigott hívő de hiszem, hogy van egy felsőbb akarat. Hogy miért írom mindezt? A 114. oldalon nyílt ki, az ima címe: Áldd meg a rendetlenséget.
Engedelmetekkel bemásolom, majd írok még pár gondolatot…

Szalad a ház, Uram, és emiatt
a kedvem is csapong. Megkaptam
az üzenetedet, amelyben az állt,
akár az írás a szívem falán:
Bölcsebb dolog az első hóvirág
után kutatni tavasszal, mint
a zokni elveszett párja után
a szennyes között; jobb halomba
söpörni a leveleket, és beleugrani,
mint a sarokban búslakodni:
jobb a gyermek ajkáról pitypang-
ernyőként szálló kacagást
kergetni, mint a pormacskákat
az ágy alatt. Áldd meg, Uram,
ezt a csodálatos rendetlenséget,
és küldj ki a kertbe, játszani.
Hiszem, hogy nem véletlen, hogy pont itt nyílt ki, pont most.
A legnagyobb bajom az adventi időszakkal és a karácsonnyal, hogy sokaknak messze nem arról szól amiről tényleg szólnia “kellene”, hanem a kapkodásról, zűrzavarról, rohanásról, pénzköltésről… MrCic az előbb jött be a garázsból és mondta, hogy a rádióban is arról témáznak, hogy zaklatottak az emberek, egymást tapossák a bevásárlóközpontokban…
Jónak találtatott a tavalyi adventi koszorú, még gyertyát is találtam elraktározva, idén is csak jelzés-értékű ajándékot kap mindenki az ismerősi/rokoni körben, s bár lenni mit itthon tevékenykedni (kivételesen ezen a hétvégén nem dolgozom), most igenis kezembe veszem az öt kötőtűt és folytatom a zoknim kötését…
Annyi gondolat kavarog a fejemben, de nem is igazán tudom megfogalmazni mindegyiket, de aki érteni akarja, hogy mit szerettem volna mondani a beírásommal, így is érteni fogja. :-)
Share on Facebook

Katafoltnál jártam

2008. augusztus 15. péntek
Sajnos csak viszonylag rövid időnk volt egymással beszélgetni, rengeteg mindenről még csak szót sem említettünk, de büszkén olvastam nála, hogy én vagyok az első foltos, aki átlépte a küszöbét. :-) Mint ahogy ő is írta, a fényképes dokumentáció elmaradt, de az élmény akkor is megmarad. Elárulom, hogy a lakása tele van sk. szebbnél-szebb foltvarrott cuccokkal. :-)
Többek között isteni finom ribizliparféval várt – apropó! megkaphatnám a receptjét?? :-) – meg egy kis ajándékcsomaggal. Maga a csomagolás egy szép tülldarab, csipkével átkötve.
A tartalom: egy aranyos textilmakka, egy ATC, egy akasztó, valamint egy másik saját kreálmány, a vasalt bársony. Utóbbiről külön képeket is készítettem, annyira különlegesek (egyet vakuval, egyet nélküle).
Köszönöm szépen! :-)

Share on Facebook